útleggja
v
ég útlegg, hann útleggur; hann útlagði; hann hefur útlagt
|
| |
uttale | | | út-leggja | | | objekt: akkusativ | | | 1 | | |
| | (túlka) | | | tolka, tyda, forklara | | | presturinn útlagði vers úr Biblíunni | | |
| | presten tolka eit bibelvers |
|
| | | 2 | | |
| | (þýða) | | | omsetja | | | það má útleggja bókarheitið sem Morðhótelið | | |
| | ein kan omsetja tittelen på boka som Mordhotellet |
|
| | | útleggjast, v |
|